K E L E B I A 

            ahogyan mi látjuk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KELEBIA

Alsókelebia, vagy csak Kelebia (szerbül Kelebija), település a Délvidéken, Szerbiában, az Észak-bácskai körzetben helyezkedik el. Kelebia Szerbiában az ország legészakabban fekvő települése, közvetlenül a szerb-magyar határ mentén. 1978 óta határátkelő működik itt, amely a magyar oldalon Tompa-Kelebia néven ismert.

Magyarországon is van egy Kelebia település, az 1920-ban véglegesült új államhatár ugyanis kettévágta a Kelebia-puszta nevű népes tanyavilágot, amit követően a határ mindkét oldalán önálló faluközpont alakult ki.

Neve

Az Alsókelebia elnevezést főleg Magyarországon használják, megkülönböztetésül, hogy a határ déli oldalán lévő települést értik alatta. A Vajdaságban a helyiek csak ritkán illetik a falut ezzel a névvel.

Története

A Kelebiai-tó dél-nyugati részét a helyiek Templomhegynek nevezik, ahol régészek egy középkori templom nyomait és egy temető maradványait tárták fel.

Kelebiát 1297-ben említik először Simon Filins Wasa de Kelyb nemes kapcsán. A török hódoltság alatt elnéptelenedett vidéket (pusztát) a felszabadulás után, 1702-ben csatolták Szabadkához. Egy 1783-as térkép szerint régi, a középkorban is ismert utak haladtak a mai falu területén keresztül Baja, Tataháza, Mátéháza, Mélykút és Halas felé. Ezek az utak mentén a 19. században a tanyák már sorokat alkottak, így alakult ki többek között az Akasztai, Belső, Csajkás, Kertész, Kernyájszky (a mai Szerb), Mácsai sor. Az alsókelebiai tanyák a 20. század közepére váltak összefüggő településsé, főleg miután elkészült a népes tanyavilág számára épített impozánsabb katolikus templom (1937). A templom felszentelése felgyorsította a faluképződést, ugyanis a távoli szállások helyett sokan inkább a templom közelében építették fel családi házukat. A templom Molczer Károly tervei alapján készült Lajčo Gršic kivitelezésében. Ünnepe az Apostolok küldetése napján van (Július 16.).

A település azonban akkor indult igazán fejlődésnek,amikor 1978-ban megnyílt a határátkelő és beindult a forgalom.Mára ezzel a határátkelővel Kelebia "Európa kapuja" lett .A hatvanas-hetvenes évektől itt főleg hétvégi üdülőházak épültek,de a nehéz gazdasági helyzet sokakat arra kényszerített,hogy kiköltözzenek a városból a hétvégi házukba.

A helyiek a falusi turizmusban látják a település fejlődésének lehetőségét.Erre kitűnő környezetet biztosít a kelebiai erdő,amelynek területén van mesterséges tó és halastó,valamint lehetőség van termálmedence építésére is.Miután elkészül a települést elkerülő,a határátkelőt az autóúttal összekötő út,Kelebia nyugodtabb,tisztább,kellemesebb hely lesz.

 

Népesség

A 2002-es népszámálálás adatai:

 

magyarok 1275 fő    58,81  %

szerbek 367 fő    16,93  %

horvátok 138 fő    6,37  %

bunyevácok 133 fő   6,14  %

jugoszlávok 102 fő      4,71  %

egyéb 153 fő      7,06  %

 

( A szöveg egyes részei és a táblázat a Wikipédiából van idézve )